• Az egyesület alapszabálya
  • Rendszeres programjaink
  • Elérhetőségeink
Navigáció
  • Cikkek
  • Fórum
Belépés
  • Felhasználó létrehozása
  • Elfelejtett jelszó
Ajánlott oldalak:
Vejni - személyi és csoportos edzések
Vitaminkirály - vitamin szaküzletek
Elit mozi oldala
Kaltenbach Fogtechnika
Egészséges élet
  • 40 millió japán költözhet rövidesen - de hova?
  • Formaldehiddel kezelik a kínai kelt
  • Mihaszna étrend-kiegészítők?
  • Magas vérnyomás gyors kezelése
  • Már a gyerekek is tudják, hogy a dobozos tej egészségtelen
tovább
Hírlevél

Mindig naprakészen legfrissebb híreinkből!

Előző kiadások
Tartalom átvétel
Címlap

A vízipipa - egészséges vagy káros?

  • warning: realpath() [function.realpath]: SAFE MODE Restriction in effect. The script whose uid is 927 is not allowed to access /tmp owned by uid 0 in /home/elavit/public_html/includes/file.inc on line 200.
  • warning: realpath() [function.realpath]: SAFE MODE Restriction in effect. The script whose uid is 927 is not allowed to access /tmp owned by uid 0 in /home/elavit/public_html/includes/file.inc on line 200.
PostDateIcon v, 2010-12-12 17:45 | PostAuthorIcon vejni

VízipipaNemrég vitába keveredtem valakivel a vízipipázással kapcsolatban. Most az, hogy ez az illető kiskorú megint egy másik kérdés, azért ahhoz elég nagy már, hogy értelmesen lehessen vele beszélni erről a dologról. Én persze kapásból elleneztem a vízipipázást, hiszen mégiscsak dohányzásról van szó. Aztán utánanéztem kicsit a neten, hogy valamiféle érvekkel vértezzem fel magam arra az esetre, ha hasonló szituba kerülnék.

Ha rákeresel a vízipipa szóra, az első találatok között csak olyan oldalakra lelsz, amik vízipipát vagy hozzá való tartozékot, dohányt árulnak. Én az ő véleményüket nem tartom kellően objektívnek, hiszen ebből a dologból próbálnak pénzt keresni. Azért elolvastam azt is, hogy ők mit gondolnak, na meg más véleményeket is.

Alapvetően két tábor van, az ellenzőké, akik szerint marhára káros, és a mellette érvelő felhasználó/kereskedő csoport, akik szerint meg egyáltalán nem az. Én alaphelyzetben azok közé tartoztam, akik károsnak tartják, azt, hogy mennyire az, nem tudtam.

A vízipipa részeiMi is ez a vízipipa?

A vízipipa tetején körülbelül 600 fokon izzik a faszén. A levegő az izzó faszén mellett felhevül, majd a vízipipába helyezett dohányt is felhevíti, és ekkor kerül a dohányban lévő anyag füstként az áramló levegőbe. Ez a füst aztán átáramlik a pipa testében lévő vízen és a szívócsövön, majd a felhasználóba kerül. (lásd az ábrát)

A vízipipában speciális dohányt használnak. Ez a dohányon kívül általában melaszt, ízesítő anyagokat, pl. gyümölcsdarabokat, kávét, csokoládét tartalmaz.

Érvek ellene és mellette

Mellette általában a következő érvelést olvashatjuk:

  • A vízipipa füstje hideg, így a gégerák nem valószínű.
  • A füst a hosszú csőrendszerben és a vízben megszűrődik, így a káros anyagok lerakódnak, nem jutnak a tüdőbe.
  • Mivel a vízipipában nem ég papír, így kátrány sem keletkezik.
  • Ha az a sok nikotin mind a szervezetbe kerülne, ami egy tömésnyi dohányban van, akkor nikotinmérgezést okozna. (dehát nem szokott - szerintük)
  • A dohány itt nedves és nem száraz, és nem is ég el, ellentétben a cigivel/pipával, itt csak hevítés történik.
  • Még senki nem lett vízipipa függő.

Tudományos vizsgálatokkal összefüggő érvelést nem találtam mellette.

Érvek ellene:

  • A vízipipázásnál használt dohány mennyisége lényegesen meghaladja az egy szál cigarettában lévő dohány mennyiségét. Egy vízipipázás általában 30-60 percen át tart. Egyetlen 45 perces vízipipázás során egy személy átlagosan percenként kétszer, összesen mintegy 100 alkalommal szív bele a vízipipába, egy szippantás pedig kb. 3 másodpercig tart.
  • Tévhit, hogy a vízipipában lévő víz kiszűri a nikotint. Ha ez igaz lenne, akkor nem lett volna fontos, hogy a vízipipába kábítószereket rakjanak az ősi időkben, és nem lenne fontos ma a dohány használata.
  • Mérések bizonyítják, hogy egyetlen 45 perces vízipipázás hatására a vér nikotintartalma a 60-szorosára nő, a nikotin bomlásterméke, a kotinin is ugyanilyen nagy mennyiségben mutatható ki a vérben a vízipipázás után. A nyálban kimutatható nikotin és kotinin tartalom még ennél is nagyobb mértékben emelkedik: a nikotintartalom a 600-szorosára, a kotininé pedig mintegy 300-szorosára nő egyetlen vízipipázás során.
  • A kutatók szerint napi 2 vízipipázás során annyi kotinin ürül a vizelettel a szervezetből, amennyi napi 2 doboz cigaretta elszívása során belélegzett nikotinnak felel meg. Mérések bizonyítják tehát, hogy a vízipipázás során nagy mennyiségű nikotin kerülhet a szervezetbe, a nikotinról pedig tudjuk, hogy használata addikcióhoz, hozzászokáshoz vezethet.
  • Természetesen, a havi egyszeri vízipipázás ugyanúgy nem valószínű, hogy nikotinfüggőség kialakulásához fog vezetni, mint ahogy a havi 1-2 szál cigarettát elszívó embert sem tekintjük függő dohányosnak. A felmérések ugyanakkor azt mutatják, hogy a vízipipát kipróbáló fiatalok közül 8-szor többen válnak dohányossá, mint azok közül, akik sohasem próbálták ki a vízipipát.
  • A füstök egyik legjellegzetesebb összetevője a szénmonoxid. Minél tökéletlenebb az égési folyamat, annál több szénmonoxid keletkezik. A belélegzett szénmonoxid visszafordíthatatlanul kötődik a vérben lévő hemoglobinhoz, amely így nem tud többé oxigént szállítani a sejtekhez, és fölöslegesen kering tovább az ereinkben. A szénmonoxid hatására szűkülnek az erek, romlik a sejtek és szövetek vérellátása, emelkedik a vérnyomás és a pulzus. A szénmonoxid az egyik fő oka dohányosoknál kialakuló szív- és érrendszeri betegségeknek: magas vérnyomás, szívinfarktus, súlyos érszűkületek.
  • Igaz ugyan, hogy a  vízipipázás során a dohány nem ég el, de a szénmonoxid forrásaként a dohány mellett az izzó szénről megfeledkeznek a vízipipázás mellett érvelők, és akkor még a dohányhoz kevert szerves adalékokról – melasz, gyümölcsök, ízesítő szerek – még nem si beszéltünk.
  • A vízipipa belélegzett füstjében akár 3-szor annyi szénmonoxid is lehet, mint a cigarettafüstben. 1832 egészséges szaud-arábiai önkéntesen végzett mérés azt mutatta, hogy a vízipipázás sokkal nagyobb mértékben emelte a szénmonoxidhoz kötött hemoglobin (CO-Hgb) szintjét, mint a cigarettázás. A nemdohányosoknál mért 2%-ról 6%-ra nőtt a CO-Hgb szintje a cigarettázás hatására, míg 10%-ra a vízipipázók vérében.
  • A vízipipa füstje a mellette érvelők szerint azért nem tartalmaz kátrányt, mert a vízipipázás során nem ég papír. Rákkeltő anyagok azonban nem csak a cigarettapapír égése során keletkeznek. Egy vízipipázás során belélegzett füstben kb. 50-szer több a rákkeltő policiklikus aromás vegyületek mennyisége, mint amennyi egyetlen cigaretta füstével szív magába a dohányos. Egy indiai felmérés szerint 25 hörgőrákos beteg közül 22 vízipipázott.

ÖsszefoglalvaVízipipázó fiatalok

A rendelkezésre álló információk alapján megállapítható, hogy a vízipipázás hasonó vagy még nagyobb kockázatokkal és veszéllyel jár, mint  más dohányzási módszerek. Az említett okokon kívül még ellene szól az is, hogy betegségeket kaphatunk el a velünk együtt pipázótól, továbbá társaságban azt sem tudhatjuk biztosan, hogy mi került a pipába, lehet benne akár kábítószer is.

Referenciák:

1. BMC Public Health 2005.
2. Pediatrics 2005.
3. Tobacco use in shisha. Studies on waterpipe smoking in Egypt. WHO 2006
4. An Emerging Deadly Trend: Waterpipe Tobacco Use. American Lung Association. 2007.
5. Addiction 2008.

 vízipipa tetején körülbelül 600 fokon izzik a faszén. Ez azonos azzal a hőmérséklettel, ami a cigaretta szívásakor jelen van. Mégis, mi a különbség a kettő között?

A cigaretta dohány száraz, és a papírral együtt azonnal hamuvá ég a 600-800 fokon. Ezen a hőmérsékleten jönnek létre a rákkeltő anyagok, melyeket ilyen forró állapotban a szájba majd tüdőbe szívnak a dohányosok.

A vízipipában nem égetjük hamuvá a nedves dohányt, hanem forró levegőt áramoltatunk át rajta. A levegő az izzó faszén mellett hevül fel, de mire elér a dohányhoz, lehűl 200-400 fokosra. Nem tudnak a rákkeltő anyagok kiválni a dohányból, aminek a füstje átáramlik a pipa testén és a szívócsövön, ahol egy része lerakódik. Ez a füst út közben átáramlik és lehűl a vízben, ahol szintúgy lerakódik némi anyag.

A vízipipa füstje hideg, így a gégerák nem valószínű. A hosszú csőrendszerben és vízben megszűrődik, így a káros anyagok lerakódnak, nem jutnak a tüdőbe.

Kátrány és nikotin

Mivel a vízipipában nem ég papír, így kátrány sem keletkezik. Hogyha megnézed a csomagolását, rá van írva: "Tar 0.0%" (tar = kátrány)

A nikotin tartalom kicsit érdekesebb dolog. Egyes dohányokon 0.5%, míg másokon 0.05% van feltüntetve. Mindkettő olyan érték (tömésenként 10 gramm dohánnyal számolva), amitől nikotinmérgezést kapna a vízipipázó.

PostCommentsIcon A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges  | PostCategoryIcon Megosztom ezt   | PostTagIcon Tags: Egyéb